jaszsag

A Jászsági Évkönyvről Az 1993 óta folyamatosan megjelenő kiadvány a rendszerváltás éveiben jött létre 1992-ben kapott Pethő László felkérést arra, hogy a megye folyóiratában, a Jászkunságban szerkesszen egy önálló számot. Ebben a tematikus számban Jászsággal foglalkozó, jászsági vonatkozású tanulmányok, interjúk jelentek meg. Az összeállítás elkészülte után újabb, hasonló szám összeállítása is felvetődött. Időközben a szerkesztő és a közreműködők körében az is érlelődött, hogy ne a megyével együttműködve, hanem önállóan jelentessünk meg kiadványt. 1993 tavaszán hosszas konzultáció és megbeszélés-sorozat kezdődött, melynek nyomán egy, a tervezett évkönyvet kiadó alapítvány létrehozása mellett döntöttünk. A kiadványt és az ehhez nélkülözhetetlenül szükséges alapítványt három tanár (B. Jánosi Gyöngyi, Pethő László, Wirth Lajos), két könyvtáros (Fodor István Ferenc, Hasznos Rozália) és egy mérnök (Muhoray György) alapította, minimális, 25 000 forintos alaptőkével. Az alapítók leginkább azért vállalkoztak erre, mert szerettek volna egy önálló jászsági kiadványt létrehozni, melyhez az alapítvány adott megfelelő jogi keretet. Az alapítók ismeretei és tapasztalatai leginkább a szerkesztésre vonatkoztak, valamennyien rendszeresen írtak. Egyikük szerkesztette az előbbiekben említett jászsági lapszámot, másikuk egy kisebb falu lapját gondozta, de a többiek is rendszeresen publikáltak. Ezzel szemben kevés jogi- és közgazdasági ismerettel rendelkeztek, amely kezdetekben kisebb nagyobb problémákat okozott. Nem kis gondot jelentett az alapítvány alapító okiratának megfogalmazása, jóváhagyása és bejegyeztetése, amely önzetlen jogászi segítség nélkül meghiúsult volna. A Jászsági Évkönyv Alapítvány kuratóriumi elnöki feladatait a kezdetekben Muhoray György, utóbb rövid ideig B. Jánosi György, majd 1996-tól Kertész Ottó látja el. A külső kapcsolatok közül feltétlenül meg kell említeni a helyi sajtó támogatását, amely rendszeresen hírt adott a kezdeményezésről, mintegy visszaigazolta és erősítette törekvéseinket. A kapcsolat azóta is fennmaradt, a helyi televízió és a Jászkürt újság rendszeresen bemutatja és népszerűsíti az új évkönyvet. Az előkészítés lényeges részét képezte az anyagi források biztosítása. Az előállítás költségeit különböző forrásokból fedeztük, az alapítvány koordináló és összehangoló szerepet játszott a források biztosításában. Az első könyv megjelentetéséhez elsősorban a helyi önkormányzatok: a jászágói, jászberényi, jászfényszarui, jászjákóhalmi, és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei járultak hozzá. Önmagában ez azonban nem lett volna elegendő, ha nem sikerült volna olyan szponzorokat megnyernünk, akik reklámoldalak megjelentetése fejében biztosítottak forrásokat. Kezdetben kiegészítő, de nem lényegtelen támogatást nyújtottak különféle civil szervezetek, és a könyvet megvásárló, érdeklődő közönség. Az utóbbi évek folyamán az évkönyv előállításához szükséges anyagi eszközök biztosításában változások és módosulások történtek. Akadtak olyan nehéz évek, amikor éppen csak sikerült kifizetnünk a nyomdaszámlát, később megnyugtatóbban alakultak anyagi feltételeink. Az induláshoz képest lényeges elmozdulás tapasztalható a civil szervezetek és a lakossági támogatás tekintetében, mára tőlük származik a források legjelentősebb része. Némileg csökkent az önkormányzatok szerepe, és velük hasonló mértékben alakul a vállalkozóktól érkező támogatás. Komoly kiegészítő forrást jelent még az, hogy esetenként központi alapokból: a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól, a Művészeti és Szabadművelődési Alapítványtól, és a Magyar Országgyűlés illetékes bizottságától is kapott ún. pályázati támogatást a Jászsági Évkönyv Alapítvány. Az évkönyvek szerkesztési elveiről Az 1993-ban elindult kiadvány szerkesztői előtt egy remélhetően - évente visszatérően megjelenő, adatokat, eseményeket megörökítő, de kommentárokat és tanulmányokat is magában foglaló kiadvány terve körvonalazódott. A szerkesztők alapvető szándékai közé tartozott a magas színvonalú, tudományos ismeretterjesztés igénye, és az is, hogy ennek érdekében minél több értelmiségit, ill. hozzáértő szakembert nyerjünk meg közreműködőnek. Az első számtól kezdve kialakult az a rovatrend, amely időközben csekély mértékben módosult. Az első szám beköszöntő előszóval indult, a későbbiekben viszont ez elmaradt. Helyette a művészet és az irodalom rovat került az első lapokra. A rovatban tanulmányok, interjúk, ismertetések készültek a Jászságban élő, vagy innen elszármazott művészekkel, legyenek azok festőművészek, filmrendezők vagy éppen operaénekesek. A szerkesztők szándékát, vezérlő gondolatát kifejező, Művészet című rovatot néhány évben az év eseménye helyettesítette. Így 1995-ben a Jászok Világtalálkozóján elhangzott, 2001-ben pedig a Millennium alkalmából tartott beszédek kerültek az első oldalakra. Két történelemmel, ill. helytörténettel foglalkozó rovat állandósult: a história és örökségünk. A história rovatban tanulmányok, vagy ilyen igénnyel készült írások jelennek meg. A tanulmányok tárgya nem szigorúan vett történettudomány, hanem ide soroltuk be a régészeti, néprajzi, üzemtörténeti tárgyú elemzéseket is. E rovat szerzői között találjuk a legtöbb hivatásos kutatót, akadémikust, egyetemi- főiskolai tanárt, tudományos minősítéssel rendelkező szakembert. Az utóbbi években pedig ide jelentkezett a legtöbb fiatal, kezdő kutató, egyetemi- és főiskolai hallgató. (Őket nemegyszer korábban nálunk publikált, idősebb pályatársaik ajánlották.) Az örökségünk című rovat abban tért el az előbbitől, hogy legfőképpen forrásközléseket, naplórészleteket, memoárokat tartalmazott. Ide kerültek azok a nekrológok is, amelyekben művészek, kutatók érdemeit és kiemelkedő munkásságát méltatták a szerzők. Az első években az Örökségünk című rovatban mutattuk be - a főként helytörténeti érdekeltségű - civil szervezeteket. Később a civil szervezetek érdeklődése differenciálódott, így számukra, új önálló rovat szerveződött, amelyben a mentőkutyások teljesítménye ugyanúgy megjelent, mint a gyermektánc együttesé. Szintén állandó rovatnak minősül a kitekintés, amelynek önszerveződését a rendszerváltás is segítette. A korábban is létező, de mindenképpen szűkebb körű kapcsolatok az utóbbi években megélénkültek, és karakteressé vált nyugat-európai irányultságuk. Új testvérvárosi kapcsolatok szerveződtek, tanárok és lektorok érkeztek a gimnáziumokba és a főiskolára, igen sok szakember szerezhetett közvetlen tapasztalatokat külföldön. Ráadásul a partnerektől is érkeztek vendégek, köztük szerencsére olyanok is, akik vállalkoztak tanulmányok és közlemények készítésére. Különösen sokat jelentett az a tény, hogy Vechta és Jászberény, ill. a vechtai és a jászberényi főiskola között rendszeressé és kölcsönössé váltak a kapcsolatok. Az adott keretben tanulmányok megjelentetésével alakult ki együttműködés az ottani Heimatbund Oldenburger Münsterland c. évkönyve és a mi kiadványunk között. A kitekintés rovat leggyakoribb szerzői vechtai tanárok, tisztviselők és muzeológusok, írásaikat pedig legtöbbször Vechtában tanuló magyar diákok, vagy tanárok fordították le. Hasonlóképpen állandónak tekinthető az aktuális problémákat megvilágító, igen változatos tartalmú Jelen és jövő c. rovat. Ebben legtöbbször településfejlesztési és kommunális témákkal foglalkoztunk, de komoly teret kaptak a társadalom, a gazdaság, a környezetvédelem, az oktatásügy és az egészségvédelem kérdései is. A témaválasztás sokszínűségének következményeként a rovat szerzői között jogászokat, szociológusokat, mérnököket, tanárokat, közgazdászokat, parlamenti képviselőket, polgármestereket egyaránt találunk. Az évkönyv sajátosságaihoz leginkább igazodó rovat a Krónika. Ebben különféle források önkormányzati ülések jegyzőkönyvei, újságcikkek és egyéb adathordozók alapján állítjuk össze és tesszük közzé egy-egy város vagy község elmúlt évi eseményeit. Az összeállítást többnyire könyvtárosok készítik, évente több száz eseményt jegyeznek fel. A bennük való eligazodást tárgymutató segíti. A Jászsági Évkönyv kezdetben csak nyomdai úton jutott el olvasóihoz, de kezdetektől fogva számítógépen készült, így az egyes számok szövegei rendelkezésre állnak. Az utóbbi évek útkeresési és megújulási törekvései jegyében a periodikum az 200-ben az interneten is megjelent. honlapunkon elolvasható valamennyi eddig megjelent számunk tartalomjegyzéke, több évkönyv teljes tartalma, sőt az újabb változat egyéb dokumentumok és fotó közlésére is vállalkozik. Megjelent az új Évkönyv!! A közel háromszáz oldalas kiadvány a Jászság területén élő és az innen elszármazott művészek, helytörténészek, tudományos kutatók, környezetvédők tanulmányait és műveit jelenteti meg. A 2005-ös számban - többek között - Utasi Hajnalka verseivel, Sárközi János fotóival, Babucs Zoltán, H. Bathó Edit, Gara Irén, Győri Gyula, Szécsi Tünde és Sebők Balázs írásaival ismerkedhet meg az érdeklődő olvasó. A kiadvány megvásárolható a jászberényi Lyra könyvesboltban és a Városi Könyvtárban. Előjegyezhető és megrendelhető: a Szerkesztőség címén 5100 Jászberény, Bercsényi u. 47.; SMS-ben a 30 9049458 telefonon, ill. a pethol@vnet.hu címen. Ára évek óta változatlanul 800,- Ft. hajpakolás, hajkondícionálás

Szeretné haját professzionális termékekkel ápolni? Webáruházunkban professzionális termékek széles választékával várjuk. Mindezt elérhető áron kínáljuk.



jaszsag







jaszsag

jaszsag

jaszsag

jaszsag

jaszsag
jaszsag
jaszsag
jaszsag

jaszsag

jaszsag

jaszsag